Széchényi Ferenc – A tudás háza, amelyből ország született

Ha a Budavári Siklóval már feljutottunk a Várhegyre, akkor a Budavári Palota falai között érdemes megállnunk egy pillanatra.

A Széchényi család itt is letette névjegyét: itt található az Országos Széchényi Könyvtár – az a hely, ahol a magyar írott kultúra és a nemzeti emlékezet egymásra talált.
A könyvtár alapítása gróf Széchényi Ferenc nevéhez fűződik, ahhoz az emberhez, aki felismerte, hogy a múlt emlékeinek összegyűjtése a jövő szolgálatát jelenti.

A XVIII. század végén Magyarország a Habsburg Birodalom része volt.
A hivatalos ügyintézés és az oktatás nyelve többnyire latin, később pedig német volt, a magyar nyelv pedig nem, vagy csak fokozatosan kapott teret a közéletben.
Ebben az időben egyre több művelt ember érezte fontosnak a magyar nyelv és kultúra megőrzését, és ennek a szellemi mozgalomnak lett Széchényi Ferenc is egyik meghatározó alakja.

Úgy vélte, hogy a magyar vonatkozású könyvek, kéziratok, térképek és műtárgyak csak akkor maradhatnak fenn, ha közös gondozásba kerülnek.

1802-ben engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy nagycenki gyűjteményét a nemzet javára ajánlhassa fel.
Az uralkodó jóváhagyta a kezdeményezést, így még abban az évben megszületett az a közgyűjtemény, amelyből kinőtt – a kontinens első nemzeti múzeumainak egyikeként – a Magyar Nemzeti Múzeum, és később, önálló intézményként, az Országos Széchényi Könyvtár is.
A múzeum alapítása 1802-ben a kontinensen az elsők közé tartozott; több forrás is Európa harmadik nemzeti múzeumaként említi.

Az 1802-ben kiadott uralkodói engedélylevél jól mutatja, milyen eszmék vezették Széchényi Ferencet.
A dokumentumban ez áll:

„…ad usum publicum, ad incrementum litterarum et scientiarum, in utilitatem publicam et ad gloriam gentis Hungaricae.”
(„…közhasználatra, az irodalom és a tudomány gyarapítására, a köz javára és a magyar nemzet dicsőségére.”)

Széchényi Ferenc tette messze túlmutatott egy nemesi adományon.
Olyan korban vállalt közösségi felelősséget, amikor a magyar kultúra intézményes védelme még egyáltalán nem volt természetes.
Gyűjteménye nemcsak könyvtárként, hanem múzeumként is szolgálta a közösséget, és alapot teremtett a magyar tudományos és kulturális élet szervezett fejlődéséhez.

A Széchényi Ferenc által létrehozott múzeum a magyar szellemi örökség egyik legszilárdabb alapja lett.
Nem véletlen, hogy a hagyomány szerint Petőfi Sándor is a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el 1848. március 15-én a Nemzeti dalt.